Bár még nincs vége a napnak, mikor ezeket a sorokat írom, úgy vélem, a hétvége letudva. Mozgalmasra, sokgyerekesre, sétálósra, kacagósra, összességében jóra sikerült. Szombaton Danim keresztanyja jött a leánykájával, vasárnap egy másik barátnőm jött, férjestül, kétlányostul :) Kicsi túlzással, elmondhatom, összességében egy rakás gyerek volt itt 7végén. Marcim rendesen fel is pörgött, rohangált, játszott, nevetett, ment...... Mint valami túltöltött duracell-nyuszi. Dani is jól viselte a megpróbáltatásokat... Ahogy figyelgettem, a "vendég" gyerkőcök is jól érezték magukat, a felnőttebb verzió sem panaszkodott - szerencsére. Összességében - bár tényleg kicsit pörgős, de - nagyszerű hétvégénk volt. Hihi, lesz mit kipihenni hét közben :)

Ilyenkor mindig eltöprengek azon, honnan a bánatból van ezeknek a lurkóknak ennyi mérhetetlen energiájuk... Mi már csak abban elfáradtunk, hogy megpróbáltuk szemmel követni őket, mikor merre rohangáltak. Az pedig, hogy semmiségeken képesek elnevetni magukat, és hogy mindezt hogyan tudják fokozni, hát az valami fenomenális. A legédesebb dolog szerintem a gyerekkacagás. Arc nem marad komolyan mellettük... Ha meg mindezt csibészséggel tetézzük, hát... Az már leírhatatlan... Azon vihogni felnőtt fejjel, hogy a gyerekek nevetnek :D Imádni való szórakozás :)

Lássuk tehát, ki tudjuk-e, ki akarjuk-e pihenni ezt a mozgalmas, ám de annál szórakoztatóbb és jókedvű hétvégét :)

A bejegyzés trackback címe:

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.