Csöppem az elmúlt pár nap alatt pánikszerűen felfejlesztette a különálló sétaügyi elképzeléseit. Egyre biztosabban, ügyesebben, de leginkább kapaszkodás nélkül sétál. Ha meg mégis fogjuk a kezét - de inkább ő a miénket -, az is csak egy praclival történjen. Határozott elképzelései vannak... És még nincs 11 hónapos. Emellett hihetetlen kópé... Most is, ül az etetőszékben, és huncutkodik ezerrel :D

De, hogy ez a két lurkó milyen édes bír lenni... Hihetetlen. Ma Marci szétszórta a szobában a puffasztott rizsgolyókat - mert az jó buli. Csupa színes rágcsagombóctól tarkállott a szőnyeg. Ő pedig a pónis újsággal elvonult a székek alá. Na, anya szigorúra vette a figurát. Az újságot elvettem tőle, és rá szóltam "Pakold össze a gombócokat a tányérra, addig nincs újság!" Mindeközben a pöttömebbik verzió az etetőszékben figyelt. Remélem, nem a rosszalkodási technikákat leste el... Azonban, ki kellett mennem a kapuhoz egy pár percre. Reméltem csak, hogy nem lesz gubanc, míg felügyelet nélkül vannak a srácok. S hogy mire is tértem vissza? Az alábbi kép fogadott:
Nagyfiú ült a hancúrszivacson, ölbe tett kézzel, és nézte a mesét. Kisebb fiú ült az etetőszékben, előtte a tányér színes gombócka, kezében két gombóc, és nézte a mesét. Szőnyeg teljesen rendben...

Csinálok róluk majd friss képeket, és valószínűleg rakok ki ide is... Tünemények...

Azonban, Marcim az előbb idejött, és megkérdezte: kapcsolsz pihing?.... Ez magyarul annyit jelent, hogy a pingvines mesét indítsam már el, ami egyik nagy kedvence a sok közül... Legyen... Nézzünk pingvineket :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.