Ma oltásra mentünk.. A nagyobbik srácommal... Influenza elleni és pneumococcus elleni védőoltást kapott...

Általában kisebb sírással le szoktuk tudni a dolgokat, de most majdnem adódott némi malőr... Csak a doktornéni gyors reakciójának köszönhető, hogy nem sebészet lett az akcióból... Ugyanis, nem sokon múlott, hogy beletörjön a tű a lurkó combjába... Szóval, volt üvöltés rendesen...

Mindig úgy voltam vele, hogy szükséges rossz, szükséges fájdalom, de be kell valljam, ez a mostani akció kicsit engem is megviselt... Amikor kijöttünk, bizony, remegett a lábam, és sírás fojtogatott, de nekem kell megnyugtatni az apróságot, így hát erőt vettem magamon. Különben is, nem engem szúrtak, miért bőgnék? Hm... Hát, mert majd megszakad az anyai szív, ha sírni látja porontyát...

Fájdogál még a lába a nagyfiúnak. Borogatni kell. Éjszakára kapni fog egy kúpot is... Nehéz éjnek nézek elébe, attól tartok :( De túlleszünk ezen is ügyesen... Ha ezen múlik, hogy ne legyen beteg, akkor ezt is kibírjuk...

Kemény menet volt... De remélem, ettől most már csak jobb lesz.........

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.