Azt kell mondjam, kicsit tán égő arccal - fenét, egyszerűen szerencsére nincs időm :) - ülök le most bloggantani...

Augusztus van, annak is második fele. Igen tevékenyen zajlik ez a hónap, mondhatni, mozgalmasan. Sokféle dolgot csináltunk már, és előttünk is vannak még feladatok. Ezt szeretem. Mikor érzem, van értelme, látszatja annak, ami vagyok, aki vagyok... Viszont egyre nehezebben viseljük a nyári szünetet. Mármint az oviban tomboló nyári szünetet. Mert ez a nagyobbik, két lábon járó energiabomba veszettül előadja magát, és egyre nehezebben bírjuk szusszal... De igazából - nagyjából - minden jó...

Most már csak Marcimat kéne meggyőznöm arról, hogy először anyanyelvén (azaz magyarul) énekeljen-beszéljen tisztán, utána kezdjen japánul :) Na jó, ezt egyelőre elhalasztom... Ugyanis épp most mondta el kábé tizedszer: "szejetjek anya"... Meg mostanság előszeretettel szólít "édesanya"-ként... Igen jól esik ám :)

Hú, ma olyan hihetetlenül maszatos volt ez a csemete... Félelmetes... És nem csináltam róla fotót.. Kellett volna. Bár, nem tudom, 15 év múlva mit szólt volna hozzá...

Viszont, most teszek egy ígéretet... Ígérem, gyakrabban előfordulok errefelé, és nagyjából még írni is fogok ;) Most viszont megkeresem a vízszintet...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.