Baripötty - part 2.
2009.12.13. 21:27
A nagytök már pöttyösödés-múlóban, a kicsin még semmi jele a spotoknak... Ha megszerezte Marcitól, az várhatóan pont a szülinapja-karácsony körül fog kijönni rajta... Vagy nem jön ki rajta (esetleg nem most)...
Magam részéről eszement fáradt vagyok - függetlenül attól, hogy péntek-szombat éjjel külön aludtam a pasiktól. Nem mondom, nem esett rosszul, hogy nyűglődésmentes éjszakákban volt részem - bár ma reggel kisebb hiányérzettel keltem. Hihetetlen, hogy az éjszakai diliket hogy meg lehet szokni...
Nemsoká zárjuk az évet... Visszanézve 2009-et, elég mozgalmas év volt... Rengeteg újdonsággal, tanulással, tapasztalattal, arcon landolással, megbántódással... Meg persze, pöttyökkel :D
Amúgy, a pöttyöske jó fej ám :) Közli, hogy "anya, én pöttyös vagyok, te meg csíkos"... Az öccsét következetesen Danócának szólítja :) Bár néha rátör az "önző kutya" mód, ahogy nézem, odavan a tesójáért... És ez nagyszerű érzés, ahogy látszik, mennyire rajonganak egymásért, mennyire szeretik egymást. Aranyos volt reggel, mert már áthoztam Danit a nappaliba, mire őkelme felébredt. Kinyitotta a szemeit, pislogott párat, majd benézett a tesó ágyába - és nem látta... Kérdőn nézett rám (volt már, hogy meg is kérdezte, hogy hát Dani hol van?), én pedig megnyugtattam, hogy Dani már a másik szobában játszik :)
Na, Danóca is megér ám egy (rakás) misét :) De most estefelé bűbájos volt... Kijött a szobából (a folyosón és az előtérben nem égett a villany, csak az előtér díszvilágítása villogott-fénylett), odament az előtérbe, és a csodaszép (számomra most már meghatározhatatlan színű) szemeit tágra nyitva leste a fényeket. Felültettem a fagyasztóláda melletti székre, és még bementem a konyhába - mikor jöttem ki, ott csücsült, és a fényfüzért csodálta.. Hát bizony, odamentem hozzá, és együtt bámultuk a színpompát...
Nagyszerű gyerekeim vannak. Mindhárom nagyszerű gyerek... Azt hiszem, így, ünnepek környékén kicsit zizzentebb vagyok - pedig már hat éve.............. Megszokhatnám már.....
Megfordul a fejemben, vajon Dorkám milyen lenne? Tíz évesen... (és most kicsit megint megroppan idebent valami, ahogy évről évre megteszi......)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.